Részlet az 5. fejezetből

Általában nem szokásom az ehhez hasonló, "sorsfordító" részek előtt részlet(eket) közölni, de gondoltam, ebben az esetben nyugodtan borzolhatom egy kicsit a kedélyeket. Tehát, a kérdés maradt: igen vagy nem? Kiderül ebből a részletből...vagy nem?

"- Elena Gilbert, hozzám jössz feleségül?
 Elena egy pillanatra még lélegezni is elfelejtett, annyira meglepte az előtte térdelő Damon kérdése. Hirtelen azt sem tudta, mit feleljen első megrökönyödésében. Egyáltalán nem számított erre a gesztusra, sőt, soha eszébe sem jutott az, hogy Damon egyszer majd megkéri a kezét. Ez az egész annyira szürreális volt, mintha egy álom kellős közepére csöppent volna. Azonban ez nagyon is a valóság volt. Damon továbbra is ott térdelt előtte, a gyűrűvel a kezében, reménykedve várva azt a bizonyos igent, ami csak nem akart Elena szájára jönni.
- Úristen. - Ennyit sikerült végül nagy nehezen kinyögnie. Még mindig kereste a szavakat és igyekezett felfogni mindazt, amit az elmúlt két percben átélt.
- Igen, sejtettem, hogy meg fogsz lepődni - válaszolta Damon, kissé idegesen. - Nem is várom el, hogy rögtön válaszolj. Elvégre van egy egész örökkévalóságunk, nem? - A fiú elkezdett össze-vissza beszélni izgalmában. - Nyugodtan várj, gondolkodj, amennyit csak akarsz. Meg hát, nyilván nem vártad, hogy valaha felteszem ezt a kérdést, igaz? Igazából én sem gondoltam magamról, de te valahogy olyan dolgokra késztetsz, amilyeneket álmodni se nagyon mertem volna. Ezt persze pozitív értelemben, nyilvánvalóan...De, mint mondtam, nyugodtan gondolkozz rajta, egy napot, egy hetet, egy évet; akármennyit is, én... - Elena ekkor félbeszakította, gyengéden szerelme ajkára téve a mutatóujját.
- Befejeznéd végre?"

Tovább a részhez >>>

Na jó, ha ebből nem is, az ötödik, "Bal kéz, gyűrűs ujj" címet viselő fejezetből megtudhatjátok, mit is válaszol Elena arra a bizonyos kérdésre! :)