Korhatár: 18
Figyelmeztetés: Erotikus tartalom; A történet alapja Paul Wesley 30. születésnapja. Figyelem! A sztori nagy része kitalált, de alapja valódi, mégpedig egy Torrey DeVitto által közzétett tweet! :)
(Torrey tweetjét IDE kattintva tekinthetitek meg!)
(Torrey tweetjét IDE kattintva tekinthetitek meg!)
- Paul hazajön és...
- Nem, tudod a
twitteres!! - szakította félbe idiótán röhécselve barátnőjét
Nina.
- Milyen
twitteres?- értetlenkedett Candice, mire Nina jelentőségteljes
pillantást vetett rá. - Jaaa, hogy a memóriaproblémák –
vigyorgott immár gonoszul a lány.
- Szóval Torrey
elfelejti drágalátos férjének szülinapját – Látszólag!-
szúrta közbe a szőke – Igen, látszólag elfelejti, és Paulnak
ez rosszuk esik, de nem teszi szóvá. Amikor hazaér, nem látja
Torreyt, ezért a hálószobában kezdi keresni, azonban senkit nem
talál ott. Hirtelen valaki rácsapja az ajtót hátulról, mire ő
fejjel előre rázuhan az ágyra. Azonnal felpattan és zavarodottan
körülnéz, hogy ez vajon mi lehetett – Nina egyre jobban
belemelegedett a találgatásba.
- És Torrey
mondjuk alulról alagutat ás a másik szobába....!!
- Istenem, Candice,
maradjunk a realitás határain belül – forgatta a szemét Nina,
mire egyszer csak hátulról valaki befogta a szemét és egy csókkal
némította el.
- Szólítottál??
- lehelte Ian a nő szájába. Nina játékosan belebokszolt a
pasi kockahasába, aki látványosan szenvedve, de igencsak
erotikusan felnyögött, és elkapta a lány kezeit.
- Ugyan, már,
emberek, eltértünk a témától, ezt inkább otthon folytassátok...
vagy az öltözőben, nekem édes mindegy, csak ne itt és ne most –
ráncolta rosszallóan a szemöldökét Candice, de széles vigyora
elárulta. Eközben Nina és Ian kisebb csókpárbajba
keveredtek, azonban kolléganőjük – és egyben jó barátjuk –
felszólítására lihegve szétváltak, és gyorsan elhúzódtak
egymástól, nehogy olyat tegyenek, amit nem kéne. Illetve nem ebben
a helyzetben.
- Szóval, akkor
folytassátok csak... de tulajdonképpen mit is? - érdeklődött
Ian, miközben kisimította félig kigombolt ingét, és
hátrált újabb két lépést, hogy lehuppanhasson a kanapéra.
- Hát, éppen
Torrey születésnapi... hm... ajándékát próbáljuk kitalálni –
világosította fel Nina, miközben megigazította kissé zilált
haját.
- Óóóó, és ez
olyan jellegű, mint az enyém volt? - kacsintott kacéran a srác,
mire Nina elpirult, és lesújtó pillantást vetett rá.
- Ja, hogy te ezért
vagy ennyire képben ilyen téren – nevetett fel elkerekedett
szemmel Candice. - És, arról nem hallhatok részleteket? -
kíváncsiskodott rögtön, mire Nina arca a vörösnek egy egész
különleges árnyalatát öltötte magára.
- Azt hiszem, most
is elértünk a témától – próbálta menteni a menthetőt a
nemrég elhangzott szavakkal a lány.
- Pedig én
szívesen feleleveníteném! - cukkolta Ian, és szexi vigyort
küldött felé...
Eközben a WesVitto
házban:
Nina és Candice
nem tévedtek nagyot, ugyanis Torrey éppen ilyen jellegű
fogadtatásra készült. Gyorsan kitakarította a házat, különös
gondot fordítva a hálóra, vett magának egy rendkívül szexi,
vörös selyemből készült fehérnemű szettet és éppen egy
hosszú fürdőre készült, mikor megcsörrent a telefonja. Bár ha
pontosítani kívánunk, csörrenésnek nem lehet nevezni, amit a
készülék produkált. Világítani kezdett, és Joseph Morgan
szólalt meg, a maga szexi, brit akcentusával: „Hey, your Ripahh
is callin' u, sweetheart!” Torrey elvigyorodott, és a kijelzőn
megjelenő félmeztelen férjének képére pillantott. Imádta ezt a
képet, és nagyon remélte, hogy Matt vagy Ian nem látják meg,
mert azzal újabb alapot adna baráti szurkálódásainak.
- Szia, Édes! Mizu
otthon? - szólt bele Paul a telefonba. - Gondoltam, jelentkezem. Ma
kivételesen uncsi a forgatás. Főleg nélküled... - motyogta
jelentőségteljesen, mire Torrey is elmosolyodott.
- Ó, hát semmi
különös – pillantott az egyelőre az előszobában várakozó
nagy doboz gyertyára mosolyogva. - Voltam vásárolni, takarítgattam
– kezdte, és igyekezett, hogy ne érződjön a hangján, hogy
kamuzni készül, - beszéltem a szüleimmel is. Anyám ma este
nálunk vacsorázik, szóval még főznöm is kéne – adta a nő az
ártatlant.
- Hmm...hümmm... -
Paul egy pillanatig nem jutott szóhoz. - nagyszerű, drágám. És,
mi lesz a kaja? - Érdeklődött, mintha mi sem történt volna. Amit
hál' Istennek nem esett nehezére megtennie, méltán elég jó
színész volt.
-
Brokkolikrémleves, és kakastöke pörkölt. - Torrey minden
erőfeszítése hiábavaló volt, ugyanis elnevette magát, mikor
hallotta, hogy Paul lélegzete elakad a vonal másik végén. - Na
jó, valójában rántott májat terveztem, párolt zöldséggel.
Tudod, anyám már megint fogyókúrázik – közölte még mindig
nevetős hangon, ami most kifejezetten jól jött. Nagyon is
tisztában volt vele, hogy férje rühelli a májat, de tudta azt is,
hogy ezt nem fogja szóvá tenni.
- Hát, rendben.
Mennem kell, drágám, majd este talizunk- köszönt el száját
húzva Paul. Komolyan vette Torrey étlap tervezetét, és nem
rajongott érte túlzottan.
Miután a vonal
megszakadt, Torrey hangos nevetésben tört ki, és elégedetten
konstatálta, hogy férje bekapta a csalit. Egy letudva. Nem is rakta
el a készüléket, hanem bepötyögött egy számot, és tárcsázott.
- Minden
rendben?...Oké, akkor sok sikert! És ne ijesszék meg nagyon Pault,
nem a kórházban akarom tölteni az éjszakámat... - adta ki az
utasítást a nő, majd elköszönt, és lerakta a telefont. Most már
komolyan elmegy fürdeni, még ha Julie hívja fel, akkor is;
gondolta, és elvonult pár órára a fürdőszobába...
Ismét a
forgatáson...
- Jól van emberek,
mára végeztünk! - hallatszott Julie megkönnyebbült hangja. -
Holnap ugyanígy, ne késsen senki! Mindenki pihenje ki magát, főleg
ti, Nina és Ian, – nézett jelentőségteljesen a turbékoló
párocskára – ugyanis holnap nehéz napotok lesz! - Az említettek
sokat sejtetően egymásra vigyorogtak és gyorsan elhúztak a
helyszínről. Kat szemét forgatva nézett utánuk, egy karéj
Graham kenyeret majszolva. Candice természetesen szörnyű robajjal
rohant utánuk magas sarkújában, hangosan kiabálva:
- Nina! Várj, mi
lesz a szaftos sztorikkal?
Paul eközben
halkan nevetgélt, amiben Michael Trevino szakította meg, egy
roppant elmés megjegyzéssel:
- Tudod mit, haver?
Hányj a sarokba – mondta vigyorogva, folytatva az ebédszünetben
elkezdett beszélgetést, miszerint Paul hogyan fogyassza el a májat
a vacsoránál. Az áldozat lemondóan hátba veregette a srácot és
kilépett az utcára. Mivel szemerkélt az eső, a fejébe húzta
kapucniját. Azonban nem jutott messzire, mert az egyik utcasarkon
valaki hirtelen rávetette magát egy hangos „Team Delena!”
kiáltással és egy jó nagy zsákot húzott a fejére. Paul pánikba
esett és hadonászni kezdett. Mikor a mellkasán megkötözték a
zsákot, az jutott eszébe, hogy egy őrült rajongó lehet az, és
reménykedett, hogy nem komoly pszichiátriai eset az illető,
valamint elég valószínű volt, hogy más emberek is járnak az
utcán, így valakinek biztos feltűnik az emberrablás. „Szép kis
szülinapi ajándék...” - gondolta.
Eközben a WesVitto
házban:
Torrey már
izgatottan készült a meglepetésre, ugyanis a férjének nagyjából
negyed óra múlva be kellett esnie. Nekiállt meggyújtani azt a
minimum félszáz gyertyát, melyeket külön erre az alkalomra
rendelt és esztétikusan elrendezte őket a hálószobában.
Kinyitotta a bejárati ajtót, hiszen, mint mindenki tudja, az
emberrablók nem szoktak csöngetni, ha mondjuk egy raktárba, vagy
lepukkant házba hurcolják az áldozatot. Nem akarta ilyen
aprósággal elszúrni a dolgot. Most már csak annyi volt a dolga,
hogy türelmesen várjon.
Túl sok türelmét
nem emésztette fel a dolog, ugyanis nagyjából öt perc múlva
csoszogást hallott a folyosóról, majd Paul hangját, amint az őt
két oldalról közrefogókat faggatja, hogy mégis hova az istenbe
viszik, és mi a fenének? Torrey diadalmas mosollyal integetett az
ajtóból két volt kollégájának, és mutatta, hogy a nappaliba, a
kanapéhoz vigyék a férfit, aki így pár pillanat múlva már
meglepetten csücsült az ülőalkalmatosság szélén. A nő hálásan
pillantott barátaira, akik készségesen vállalták a gonosz
emberrablók szerepét, majd egy hang nélkül, gyorsan kitessékelte
őket az ajtón, és visszafordult Paulhoz.
Gondosan ügyelve,
hogy ne legyen túl intim a mozdulat, megragadta férje pólóját,
és a hálójukba vezette, miután kanyarogtak kicsit a lakásban.
Nem akarta, hogy feltűnjön a férfinak a lakás elrendezéséből,
hogy itt valami csel van. Miután bevezette a szobába, megállította
a széles franciaágy lábánál, levetette magáról a fürdőköpenyt,
amit a két színész miatt kénytelen volt felölteni, ugyanis csak
Paulnak tartogatta csipkés melltartójának és tangájának
látványát.
Ezután odaállt a
szülinapos elé, lehajolt és kikötötte a cipőfűzőket. Kissé
megemelte a férfi térdénél a nadrágot, jelezve, hogy legyen
olyan jó, és emelje fel a lábát, majd mindkét cipőtől
megfosztotta, amit a zoknik is hamarosan követtek.
Szegény
összezavarodott srác azt sem tudta, mi történik vele. Az
emberrablók nem szokták levenni az áldozatok cipőjét! Ez
teljesen logikátlan. Értetlenkedve fel is tette a kérdést:
- Mégis mi a fene folyik itt? Miért hoztatok ide – egész pontosan hova is?
Torreynak azonban
esze ágában nem volt válaszolni, mert Paul még elváltoztatva is
felismerte volna a hangját, tekintve, hogy rengeteget hülyéskedtek.
Így inkább kigombolta a férje nadrágját, mire az semmi jót nem
sejtve hátrálni kezdett. Vagyis kezdett volna, de beleütközött
az ágykeretbe, és kis híján seggre esett, egyenesen a matracra,
csak az utolsó pillanatban nyerte vissza egyensúlyát, és
tiltakozva feszegetni kezdte a kezeit összekötő puha, vastag
zsinórt. Torrey remekül szórakozott, és a sliccet lehúzva szép
lassan elkezdte letolni a farmert Paul derekáról, aki erre már
komolyan kezdett kétségbe esni.
- Nekem feleségem van! - próbált mentegetőzni, bár úgy vélte, fogva tartói ezzel teljesen tisztában vannak. Ekkor ötlött eszébe, hogy valami idióta rajongója talán azért hozta/hozatta ide, hogy tapizza, ne adj Isten megerőszakolja! Most már komolyan rémült volt. - És szeretem a feleségemet. Nagyon szeretem, a túlzottan nagy rajongást tanúsító fanokat viszont NEM! - próbálta menteni a helyzetet. Fogalma sem volt róla, hogy pont az általa oly nagyon szeretett személy szórakozik vele. Aki ennek a pár mondatnak a hatására igazán meghatódott, és szerelmesen pislogott. Legszívesebben most azonnal megcsókolta volna Pault, ám azzal is tisztában volt hogy ezzel leleplezné magát. Így inkább kibújtatta a nadrágból az egyre riadtabb pasi lábait, és mielőtt az újra tiltakozhatott volna, két kezét a pólója alá csúsztatva rátapasztotta tenyereit a mellkasára, és lassan simogatni kezdte azt.
A férfi ettől
totálisan elképedt, és ami még jobban meglepte, hogy akaratlanul
is aprót nyögött. Nem élvezheti ennek az anonim valakinek az
érintését! És mégis... Puha női kezek jártak izmos
felsőtestén, és lágyan simogatták. Paul eleinte még próbált
kiszabadulni, rángatta kötelékeit, lábával menekülési útvonal
után tapogatózott, majd úgy döntött, előbb-utóbb csak lekerül
a fejéről a zsák, és akkor, ha kell akár meztelenül is elrohan
innen. Sőt, ha kiszabadul az arca, már kiabálni is tud, most
ugyanis erősen tompította a hangokat a fejére húzott vastag
vászon, tudta, hogy hiába is ordítozna, senki sem hallaná. Így a
döntő pillanatra készült, és erősen remélte, hogy nem jutnak
túl messzire ezzel az ismeretlen valakivel.
Miután ezt
levezette magában, várt, és erőt gyűjtött a cselekvéshez.
Azonban a nő, mintha csak tudta volna, hogy húznia kell az időt,
mert a férfi készül valamire, tovább simogatta a kemény izmokat,
majd egyszer csak finoman megmarkolta azokat. Paul erre nem volt
felkészülve, és újra felnyögött Most már vörös volt a feje a
zsák alatt, a szégyen és a harag keverékétől. Nem elég, hogy
ilyen intim helyzetbe került valakivel, akiről azt sem tudja,
kicsoda, de még élvezi is. Két vágy munkált benne párhuzamosan:
elsüllyedni a föld alá, vagy erőszakosan ellökni magától ezt a
nőt, és beperelni zaklatásért. Ehhez a kettőhöz azonban
kisvártatva egy harmadik késztetés is társult: csak itt
ácsorogni, és élvezni a simogató, nyomkodó, markolászó
kezeket, amik – ó, te jó Isten – most karmolászni kezdték.
Óriási bűntudata
lett, ahogy felvillant az agyában feleségének mosolygó arca, és
úgy érezte, megőrül a tehetetlenségtől.
Ekkor azonban egy
pillanatra megzavarodott, és világosság kezdett derengeni az
elméjében. Az őt kényeztető tenyerek körkörösen cirógatták
a mellkasát, ami nagyon is ismerős volt számára. Majd mikor a két
mellbimbóját egyszerre nyomta meg két hegyes kis karom a nő két
hüvelykujjáról, elnyílt a szája a felismeréstől.
- Torrey?! Ez most
komoly? Mi a franc? - hangja reménnyel telt meg, hogy igaza lehet,
és dühvel, hogy így átejtették.
Felesége erre
kioldotta a zsák száját, és szép lassan lehúzta azt Paul
fejéről. Mikor a szája már szabad volt, de a szeme még éppen
nem, szenvedélyesen megcsókolta. A férfi kikerekedett szemekkel,
döbbenten állt, ám miután magához tért, viszonozta a csókot.
Torrey hátrahúzódott, majd gonoszkodva Paulra kacsintott, és
szorosan megölelte, most már a hátát simogatva.
- Te szórakozol
velem? - a férfi egyre mérgesebb lett, ám felesége nem hagyta
tovább beszélni, sőt, gondolkodni sem, ugyanis újra csókolni
kezdte. Nyelvük őrjítő játékba kezdett, és ahogy mélyült a
csók, egyre hevesebben szedték a levegőt. Eközben Torrey nem
tétlenkedett, belemarkolt Paul feszes fenekébe, és magához
rántotta a csípőjét, ezzel hasához préselve a férje egyre
keményebb és nagyobb férfiasságát.
A férfi
belenyögött Torrey szájába, és kétségbeesetten próbálta
kiszabadítani kezeit, hogy ő is megérinthesse a nőt. De mivel
egyedül semmire nem jutott, megszakította a csókot és
jelentőségteljes pillantást vetett béklyóira. Felesége vette az
adást, és rövid habozás után kioldotta a csomókat, majd mielőtt
Paul bármit csinálhatott volna, a pólót is letépte róla, ám
ekkor már lefogta a férfi a kezeit, és gyengéden, de erősen
tartotta.
Zölden csillogó
szemei kérdőn mélyedtek Torrey szempárjába. A nő zavartan
vállat vont, ezzel a testére vonva Paul pillantását, akinek csak
most tűnt fel, milyen átkozottul szexi a felesége. Hirtelen vágy
lobbant a tekintetében, és Torrey kezeit elengedve lassan, érzékien
végigsimított a melltartó vonalán, majd megmarkolta a nő formás
melleit, és újra nekiesett ajkainak. Az ostrom nem maradhatott
megtorlatlanul, felesége előrecsúsztatta kezeit Paul hátsójáról
kettejük csípője közé, és rámarkolt az immár kőkemény,
vastag szerszámra, és lassan simogatni kezdte azt, mire a férfi
nyögdécselése állandóvá vált.
Mikor kezdtek
rendesen belemelegedni a dologba, Paul elengedte Torrey melleit, és
csípőjénél fogva az ágyukra döntötte. Ekkor újabb dolog szúrt
szemet neki. A szobában akármerre nézett, különböző méretű
vörös gyertyák égtek, enyhe rózsaillattal töltve meg a szobát.
Szemöldökét felvonva nézett körül, majd lepillantott az alatta
elterülő gyönyörű nőre, aki szégyenlősen mosolygott.
- Boldog
szülinapot... - motyogta, majd felkönyökölve megcsókolta a
férfit, aki erre szerelemmel telve visszacsókolt, és simogatni
kezdte felesége karcsú testét.
Azonban Torreynak
nem állt szándékában átengedni az irányítást, lévén, most ő
ad 'ajándékot ', így gyorsan fordított a helyzetükön, és a
földre lenyúlva kitapogatta a puha, mégis erősen tartó
köteleket. Gyorsan cselekedve hozzákötötte férje csuklóit az
ágy támlájához, aki erre homlokát ráncolva nézett rá.
- Most én
irányítok. Te csak élvezd, öregember- gúnyolódott, majd
lerántotta a férfi egyetlen megmaradt ruhadarabját, a fekete
boxert, és gyengéden húzogatni kezdte a legnemesebb testrészt
takaró szőrszálakat, mire Paul, akármit is reagált volna, az
kitörlődött az agyából, és csak a hirtelen jött vágy maradt
meg.
Torrey megcsókolta,
majd kínzóan lassan haladva elindult lefelé a testén.
Végigcsókolta a nyakát, becézgette izmos mellkasát, finoman
beleharapott apró, kemény mellbimbóiba, és gondosan
végignyalogatta hasának izmos kockáit. Épp a köldök körül
kalandozott a nyelve, mikor Paulnak megjött a hangja. Ám nem sokra
telt tőle...
- Ó, drágám -
nyögte – ez valami elképesztő!
A nő vigyorogva
folytatta a kényeztetést, és hamarosan elérte azt a helyet, ahol
a kezeit hagyta. Orrával finoman beletúrt a fanszőrzetbe, majd a
vastag dákóra fordította figyelmét. A tövétől indulva
végignyalta a hosszú szerszámot, nyelve incselkedve járt rajta.
Paul felkiáltott, és lökött egyet a csípőjével. Erre Torrey
szépen lassan a szájába vette őt, összezárta körülötte
ajkait, és nyelvével a makkot kényeztetve fel-alá mozgatta a
fejét. A férfi most szívesen beletúrt volna felsége hajába, de
kikötözött kezei nem engedték, így csak annyit tehetett, hogy
szélesebbre tárta lábait, sarkát a matracba fúrva dobálta a
csípőjét, és Torrey nevét nyögdécselte. Ettől a nő még
jobban beindult, és egyre gyorsabban szopta.
Paul már közel
járt a csúcshoz, ám a felesége ezt megérezte, és nem akarta,
hogy ilyen gyorsan vége is legyen a játékának, úgyhogy éppen az
orgazmus előtt megállt, kivette a szájából a férfi szerszámát,
és felnézett a vágytól elködösült szemekbe, amik hirtelen
enyhe csalódottságot fejeztek ki, jelezvén, hogy Paul nem örül a
hirtelen megszakításnak.
Mikor a gyönyör
hullámai kellőképpen lecsitultak a férjében, Torrey visszahajolt
az ágaskodó férfiasság fölé, és hajával Paul csípőjét
söprögetve, nyelve hegyét kidugva nyaldosni kezdte a sós ízű
makkot. A férfi folyamatosan remegett, és hatalmas gyönyör áradt
szét a testében, elködösítve az agyát, minden más érzést
kimosva belőle. Talán egyet leszámítva. Azzal most is teljesen
tisztában volt, hogy Torreynak köszönheti ezt a csodát, és
olthatatlan szerelmet, vágyat érzett a nő iránt.
Mikor felesége
fogai közé véve szerszámának végét kissé beleharapott a
makkba, Paul megint nagyon közel járt, és csípőjét előrelökve
nyomult minél mélyebbre a nő szájában. A harmadik döfés után
robbanásszerűen elélvezett, ordítva megfeszült, és forró
magját Torrey szájába ürítette, aki szorgosan nyelte azt. Miután
orgazmusa lecsengett, percekig tartott, hogy magához térjen a
gyönyörtől. Ez idő alatt felesége eloldozta kezeit, és a
mellkasához bújva apró csókokat lehelt a nyakhajlatába.
Mikor Paul ismét
rendesen érzékelte a környezetét, szorosan magához ölelte
Torreyt, és szenvedélyesen megcsókolta, miközben fél kézzel a
haját simogatta. Miután kiváltak a csókból, pihegve feküdtek
egymáson, és élvezték összepréselődő testük melegét.
- Köszönöm,
édes! - hálálkodott mosolyogva Paul. - Ez a legszebb szülinapi
ajándék, amit kaphattam: Te – jelentette ki egyszerűen.
- Ó, még csak egy
részét kaptad meg, elhiheted! - vigyorgott Torrey, és
lovaglóülésben elhelyezkedett a férfi hasán.
- Várj! - szólt
rá Paul. - Előbb még kérdeznék valamit... Miért kellett ez az
elrablósdi? - értetlenkedett. Ezt tényleg nem tudta felfogni, bár
az tény, hogy tetszett neki, így utólag legalábbis.
- Csak egy kis
adrenalin löketet kaptál. Azon kívül kíváncsi voltam, hogy
felismered-e az érintésem... - magyarázta Torrey elpirulva. - De
büszkén jelentem, átmentél a vizsgán – csókolta meg a férfi
fülcimpáját, majd szopogatni kezdte. - Valami változatosat,
izgiset akartam... - vallotta be Paul fülébe lehelve.
- Izgiset? Drágám,
nem hiszem el, hogy újat mondok, de veled MINDIG izgalmas a szex –
dicsérte meg feleségét, majd gyorsan megszabadította a
melltartótól, és a fölöslegessé vált anyagot félrehajítva
végre akadály nélkül megmarkolhatta Torrey melleit. - Izgató
fehérnemű – vallotta be a nő melleit simogatva. - Te pedig egy
gyönyörű csoda vagy! - bókolt, és a mellbimbót kezdte
nyomkodni, mire Torrey előrenyomva felsőtestét igyekezett a férfi
nagy, meleg tenyerébe nyomulni.
Paul még folytatta
volna a felesége melleivel való játszadozást, aki azonban kissé
másképp képzelte el a dolgot.
- Újra meg akarlak
ízlelni – vallotta be rekedten, és hátranyúlva megsimogatta a
férfi újra keményedni kezdő vesszejét, mire Paulnak elakadt a
lélegzete.
- Rendben, de csak
ha most nem kötözöd el a kezeimet – egyezett bele, igyekezve,
hogy úgy tűnjön, mintha habozna, holott alig várta, hogy felesége
újra a szájával kényeztesse ott lent.
Torrey kaján
vigyorral bólintott, lecsúszott a férje testén, hogy újra ajkai
közé vehesse a méretes dákót. Azonban mielőtt nekiállt volna
folytatni az előbb elkezdett izgató játékot, meggondolta magát,
és kicsit lejjebb hajtva a fejét a Paul golyóit takaró
fanszőrzetbe lehelt, majd magukat a golyókat kezdte nyalogatni,
szopogatni. A férfi élvetegen felhördült, és immár szabadon
hagyott kezeivel beletúrt Torrey dús hajába.
A nő kalandozott
kicsit az imént említett területeken, majd most már tényleg a
hímvesszőre hajolva szívogatni kezdte azt. Paul közelebb vonta
magához a fejét, és haját kissé elsöpörve letekintett a lábai
közt munkálkodó feleségére. Rettentő erotikus látvány volt.
Ekkor Torrey
megmarkolta a férfi golyóit, és masszírozni kezdte azokat, ezzel
rohamosan hajszolva Pault az orgazmus felé. A férfi extázisban
dobálta magát az ágyon, majd egy mélyebb döfésnél
robbanásszerűen elélvezett, és újra szárnyalt. A nő megint
lenyelte gyönyörének nedveit, és nem tudott betelni az ízével,
Paul azonban amint vége lett, felhúzta magához, és minden
szeretetét beleadva megcsókolta.
- Nem vagy semmi,
kisanyám! - lihegte Torrey nyakába, mire a nő arcán kacér
félmosoly jelent meg.
- Rajtad sem
hagyott sok nyomot az idő múlása – válaszolta csillogó
szemmel. - Talán csak tapasztalat terén – kacsintott.
Paul büszkén
pillantott le rá, azonban ezt a piszkálódást már nem hagyta szó
nélkül.
- Megtudhatnám,
hogy mi bajod a korommal? Múlt héten még zöld suhanc voltam, ma
meg már aggastyán – húzta el a száját. - Három X... Már nem
azért, de te sem jársz olyan messze tőle! - nyújtotta Torreyra a
nyelvét, aki csak nevetett.
- Épp most
vénasszonyoztál le engem is – morogta fenyegető hangsúllyal, és
lecsapott Paul ajkaira.
- Hmm... a
vénasszony meglepően technikás és energikus az ágyban –
jelentette ki a férfi. - Ezért jutalmat érdemel – ezt egészen
halkan, erotikusan tette hozzá, és Torreyt már ettől elöntötte
a vágy.
Most Paulon volt a
sor, hogy a felesége örömére tegyen, amit egyáltalán nem bánt,
hiszen kedvenc elfoglaltságai közé tartozott kielégíteni ezt az
érzéki nőt. Lassan, alig érintve a bőrét végigsimította
Torrey oldalát, majd lehúzta róla a nő vágyát bizonyítóan
immár eléggé átnedvesedett, falatnyi bugyit. Lehajolva áthúzta
a tangát felesége bokáján, majd orrához emelve mélyet
szippantott, belélegezve Torrey édes illatát. A nő erre 'Te
disznó' pillantást vetett rá, de közben elhomályosult tekintete
a vágytól.
Paul még nem
húzódott vissza, hanem az orra előtt fekvő kecses lábfejeket
elkapva masszírozni kezdte azokat, majd nyelvével végigsimított a
keskeny talp belsején. Egyre feljebb kalandozva nyalogatta Torrey
bokáját, vádliját, miközben meleg tenyereivel a belső combot
simogatta.
A nő élveteg
nyögést hallatva széjjelebb tárta lábait, és belemarkolt Paul
mindig tökéletesen szexi hajába, ujjai hegyével a fejbőrt
nyomkodva. A férfi eközben már az éppen csak jelentkező
borostájával cirógatta a hosszú, feszes combok lágy belső
részét, néha megnyalva a nő bársonyos bőrét, két ujja pedig
utat talált Torrey csiklójához, és lassan simogatni kezdte azt.
Egy darabig így kényeztette kedvesét, majd átváltott egyik
kedvenc pozíciójára: nyelvét a duzzadt kis csiklóhoz érintve
erősen nyalni kezdett, két ujját pedig a nő nedvesen várakozó
hüvelyébe nyomta, mire Torrey aprót sikkantott, és ökölbe
szorult a keze Paul hajában. Mikor a férfi szopni kezdte a kemény
kis pontocskát, ujjait pedig ki-be húzgálta, a nő önfeledten
lökte a csípőjét férje kezének, a gyors kielégülés
reményében. Mikor Paul harmadik ujját is szolgálatba állítva
becsúsztatta a másik kettő mellé, ez be is következett, és
Torrey testében egy hangos sikoltás kíséretében szétrobbant az
alhasában gyülekező csomó, gyönyörhullámokkal árasztva el őt
a lábujjától a feje búbjáig. Remegve feküdt az ágyon, lábai
közt a még mindig nyalogató, szopogató Paullal, aki így facsarta
ki belőle az utolsó cseppet is, és egyre csak élvezett.
Hüvelyének fala többször görcsösen összerándult a benne lévő
ujjak körül, foglyul ejtve őket a Paradicsom kapujában. Lassan,
még mindig csillagokat látva tért magához, de Paul nem volt
hajlandó elhúzódni, tovább körözött nyelve a lány csiklóján.
Torrey megpróbálta
felhúzni magához a hajánál fogva, de a férfi nem hagyta magát,
egyszerűen nem volt hajlandó lemondani az édes élvezetről. Így
a nő beletörődött, és ellazulva élvezte a kényeztetést,
holott biztos volt benne, hogy képtelen máris újra elélvezni. De
esze ágában nem volt megtagadni Paultól, amit akart, főleg nem
ezen a napon. Úgyhogy kitalált valami még jobbat.
- Hatvankilenc,
kérlek – motyogta, és ezzel sikerült is elérnie, hogy a férfi
abbahagyja az édes kínzást, igaz csak egy csodálkozó, majd
hamarosan mohó pillantást küldött szerelme felé, és gyorsan úgy
fordult, ahogyan azt Torrey kérte. Így egymás térdét, combját
markolták, és szájukkal ingerelték a másik nemi szervét, óriási
élvezetet lelve ebben. Eddig csak egyszer próbálták, és ebben a
percben egyikük sem értette, miért nem tértek többször vissza
rá. Talán mert túl sokféleképpen akarták egyszerre...
Mikor Paul már az
utolsó elhaló nyöszörgést is kigyötörte a nőből, amit ezen a
módon jelenleg lehetséges volt, és Torrey is igazán figyelemre
méltó eredményt ért el férje lábai között, Paul visszafordult
felé, ajkuk forró csókban forrt össze, és vágyuk nedvei
összekeveredtek, bódító ízkombinációt képezve.
Most már igazán
itt volt az ideje, hogy eggyel magasabb szinten folytassák a
szeretkezést, így a férfi Torrey combjainak bölcsőjébe feküdt,
és megmarkolta a csípőjét. A nő kezébe vette Paul kőkemény
szerszámát, és magába vezette őt, közben kéjesen nyögdécselve.
A férfi egyre beljebb nyomult, majd szép lassan rugózott párat,
tövig merülve Torrey forró, selymes hüvelyében, teljesen
betöltve azt. Felesége egy ideig tűrte az ostromot, majd hirtelen
mozdulattal fordított helyzetükön, így pár pillanat múlva már
ő csücsült Paul csípőjén, és fel-le mozgott a benne lüktető
vastag dákón.
A férfi
belemarkolt Torrey kerek fenekébe, így húzva őt magára, és
igyekezett felvenni a nő gyors ritmusát, aki Paul mellkasán
tenyerelt, és keményen baszta a szülinapost, önkívületben
dobálva magát. Elképesztően erotikus, izgató látványt
nyújtott, és a férfi érezte, hogy nem kell sok, és
végre-valahára beleélvezhet feleségébe.
Mikor Torrey
hüvelyének izmai megfeszültek férfiúi büszkesége körül, és
a nő Paul nevét kiáltva elélvezett, a férfi szeme is fennakadt,
és hatalmas adag ondót lövellt az éhesen várakozó, nedves
barlangba.
Izzadtan, pihegve
bújtak össze, és percekig meg sem szólaltak, csak lihegésük, és
időnként apró csókok hangja törte meg a csendet. Mikor nagyjából
rendeződött a légzésük, és az izmaik is kezdtek volna
elernyedni, Torrey kelletlenül mocorogni kezdett Paul mellkasán.
- Mi az, édes? -
suttogta rekedten, kielégülten a férfi, miközben egyik kezével a
nő vállát, másikkal a haját simogatta.
- Fel kéne kelni.
Tudod, a vacsora anyámmal – motyogta álmosan. Tudta, hogy ez azon
kevés kifogások közé tartozik, amik képesek eltéríteni a
férjét a további sok-sok óra fetrengéstől.
- Oh, azt hittem
csak kitaláltad azt is... - vonta fel a szemöldökét Paul.
- Nem, de annyit
elintéztem, hogy ne nekem kelljen főznöm. Inkább rád hangolódtam
– suttogta átkozottul szexi hangon.
- Jó, akkor
felkelünk. Mindjárt – jelentette ki a férfi, és tovább
simogatta feleségét, miközben nem tudta felfogni, hogyan érhette
ekkora szerencse.
Valóban nem
lustálkodtak már sokat, ugyanis alig húsz percük volt a
találkozóig, szóval feltápászkodtak, és gyorsan magukra kaptak
valamit. Torrey eloltotta a hálóban a gyertyákat, míg Paul
kivasalta a kiválasztott ingen a gyűrődéseket, majd kézen fogva
elindultak.
- Mi volt ma a
forgatáson? - érdeklődött a nő, hozzábújva az előszobában
férjéhez. - Mikor hazaértél, valahogy nem volt alkalmas, hogy
megkérdezzem – nézett fel ártatlanul a zöld smaragdszemekbe.
- Tényleg
unalmasabb nélküled a dolog – vont vállat Paul. - Bár tény,
hogy ma sem aludtunk el, tudod, milyen ez, mindig van valami jó
poén, valami baki, vagy kis botrány. Hát, ma sem volt másképp,
természetesen. Steven képes volt 'Vigyázz, karmolok!' cetlit
ragasztani Kat hátára, úgyhogy akárki látta, az játékosan fújt
rá, vagy megugatta. Aztán persze Kevin leszedte, mikor úgy kezdett
el felvenni egy jelenetet, hogy Bonnie hátán ott díszelgett a
felirat – emlékezett vissza derűsen, és kiléptek az ajtón.
Nevetgélve sétáltak ki az utcára.
- Valóban, mit is
vártam... - mosolygott Torrey. - Amúgy lehet, hogy kevésbé
élvezed nélkülem a napot, de ne feledd, jóból is megárt a sok!
- nyújtotta ki a nyelvét Paulra. - Így legalább édesebb este a
viszontlátás, mintha egész nap össze lettünk volna zárva. És
az ebédszünetet is arra tudod használni, amire kell, nem pedig az
öltöződben bujkálunk.
- Ki bujkál? -
tettetett felháborodottságot a férfi. - Nagyjából mindenki
tisztában van vele, hogy ott vagyunk. És azt is tudják, miért.
Sőt, vannak, akik még követik is a példánkat – vigyorgott
kajánul, Ianre és Ninára célozva.
- Ja, és nekik
legalább két viszonylag nagy öltöző is jut. Főszereplők
kiváltsága – húzta el a száját Torrey, majd kis mosoly jelent
meg az arcán. - Bár, mi azt az egyet is zseniálisan tudjuk
használni. Pont elég hely van benne – elmélkedett, nem említve,
hogy gyakran a padlón végzik, hiszen ott férnek csak el
kényelmesen.
- Bár ma nem jött
volna össze az öltözőbe elvonulás, hacsak nem lufik közé
szorulva ücsörgünk valami kis sarokban – jutott eszébe Paulnak
a mai meglepetés, amit barátai terveltek ki. - Mikor reggel
beléptem, hirtelen egy nagy léggömbtömeggel találtam szembe
magam. Már kezdtem azt hinni, hogy eltévesztettem az ajtót, de
aztán leesett, hogy ma van a szülinapom – húzódott szégyenlős
kis mosolyra az ajka.
- Milyen
figyelmesek – jelentette ki Torrey, és örült, hogy ilyen jó fej
emberekkel dolgoznak együtt. - Látod, nem is akkora tragédia, hogy
ma nem voltam ott, és a legtöbbször mennem kell amúgy is, csak
mivel kevesebb a szerepem, nem muszáj ott töltenem az egész
életemet. És így ma tudtam készülni a kis meglepidre –
kacsintott, mire Paul már épp megcsókolta volna, de Torrey nem
engedte, egyrészt, mert az utcán voltak, másrészt, mert épp
elérték úti céljukat. A nő maga után húzta a férfit a hotel
halljába, ahonnan egy kis hangulatos étterem nyílt, saját
minibárral. Néha vacsoráztak már itt, bár Paul inkább Torrey
főztjét szerette.
Biccentettek a
recepciósnak, aki velük egy utcában lakott, és kedvesen
mosolyogva integetett nekik, majd tovább mentek. Belépve az
étterembe a férfi nagyon elcsodálkozott, mert egyáltalán nem
erre számított. Konfettivel, lufikkal díszített helyiségben
találta magát, az asztalok a falakhoz tolva, rajtuk hidegtálak,
sütemények, üdítők. A terem közepén pedig barátai vigyorogtak
rá lelkesen, akik épp csak hazamentek a forgatás után, és már
jöttek is ide, hogy meglepjék őt. Megint. Paul arcán mosoly
jelent meg, ahogy nézte őket, ami nevetésbe csapott át, ahogy
megpillantotta a hátsó sarokban rögtönzött DJ pultnál ácsorgó
rapper sapkás, partiszemüveges Mattet, fején hatalmas
fejhallgatóval, pólóján ezüst 'DJ Ernesto' felirattal. A férfi
felpillantott a gépből, odaintegetett az újonnan érkezett párnak,
és sunyi vigyorral elindított egy számot. A hangszórókból
néhányak számára igen csak ismerős dallam szólalt meg, és
nemsokára Drake Bell kezdett énekelni. Torrey nem örült túlzottan
a fordulatnak, mert bár tudta, hogy Paul nem veszi annyira magára,
hiszen nem Drake-kel házasodott össze, hanem vele, és magától
értetődően hűséges, imádja a férjét, azért mégsem szerette
felemlegetni a dolgot, habár már kapcsolatuk elején túlestek a
kínos-exes-társalgáson. Viszont tudta, hogy Paul nyilván kicsit
féltékeny is a lány volt barátaira, ahogyan ő is a férfi előző
kapcsolataira. Ez természetes, és az a lényeg, hogy szeretik
egymást, együtt vannak, és a hűtlenség gondolata meg sem fordul
bennük.
Paul először
kissé csodálkozva hallgatta. Bár nem szívesen emlékezett
Drakere, azért nem volt baja a sráccal. Tényleg jó zenét
játszott, és túl gyerekes lett volna, ha csak az enyhe birtoklási
vágya miatt nem hajlandó meghallgatni a számait. Úgyhogy
hamarosan mosolyogva feltartotta hüvelykujját, jelezve Mattnek,
hogy vette a poént, és elnézően csóválta a fejét. Ettől
Torrey is megnyugodott, és újfent rájött, mekkora főnyeremény
Paul, mikor az felé fordult, udvariasan táncra kérte, és
ritmikusan mozogni kezdett vele az I found a way című számra,
amiben Drake Bell épp a refrénre kezdett rá. Néhány barátjuk is
kedvet kapott őket nézve, így a következő percben már Nina és
Ian is mellettük ropták, Steven felkérte Katet, aki már rég
megbékélt a délelőtti poén miatt, Julie pedig Michaellel
táncolt, szélesen vigyorogva.
Matt a sikeren
felbátorodva rögtön új számra kezdett, ahogy ez lejárt, és még
további fél órán át mást sem csináltak, csak a párjukat
váltogatva élvezték a zenét a rögtönzött táncparketten. Mikor
Paul már negyedjére kapta el Torreyt, és újabb pörgős számot
pattogott végig vele, kezdtek rendesen kimerülni, és folyt róluk
az izzadtság. Steven és Michael már a székeken lihegtek Kevin és
Zach mellett, akik csak egy-két szám erejéig voltak hajlandóak
beállni. A DJnek is feltűnt az egyre fáradtabb társaság
lankadása, úgyhogy kicsit halkabbra vette a zenét, és a
lejátszási listát automatára rakva ő is csatlakozott a
beszélgető barátaihoz.
Punnyadtak pár
percet, aztán Julie és Kevin eltűntek egy kis ajtóban, és egy
nagy csokitortával tértek vissza, aminek tetején egy ' Happy
Birthday, @paulwesley! #TVDFamily ' felirat díszelgett cukormázból,
és e fölött foglalt helyet a marcipánból készült 30-as,
jelezve az ünnepelt életkorát.
A két tortahordár
elég hamisan, de nagyon lelkesen rákezdett a klasszikus Happy
birthday dalocskára, amin mindenki jót derült, majd szép
fokozatosan sokkalta tisztább hangok is becsatlakoztak. Paul
meghatottan, bárgyú mosollyal figyelte őket, és mikor befejezték
a dalolást, megtapsolta őket.
Most következett
az ajándékozás, sorban odaálltak a születésnapos elé, és
mindenki átadta a saját kis apróságát. Candice és Kat sütötték
a tortát, azon kívül pedig egy eredeti, dedikált Beatles CD-t
szereztek, tudván, hogy Paul nagy rajongójuk.
Kevin Julival
közösen adott egy kis csomagot, amiről kiderült, hogy egy napló,
aminek az első lapja elé egy kis kép volt berakva, tökéletesen
úgy nézett ki, mint Katherine 1864-es képe, azzal a különbséggel,
hogy Torrey, 2012 volt ráírva. A férfi jót mosolygott és ezt is
megköszönte.
Utána Ian és Nina
adták át a kis fotókönyvet, melynek bal oldalán mindig a
promóciós, beállított, hivatalos közös képeik voltak, vagy
rajongók által fényképezett közönségtalálkozós,
médiaszerepléses képek, tehát azok, amik hármukról a neten is
fellelhetők voltak. Jobb oldalra kerültek a saját, komolytalan,
bulizós, baromkodós, kirándulós képek, alattuk humoros
megjegyzésekkel. Vigyorogva vette át ezt is Paul, és gyorsan
belenézett, jót derülve a kis képfeliratokon.
Michael egy Ötven
isteni recept májhoz című szakácskönyvet vett neki, amit még ma
jutott eszébe hozzácsapni az eredetileg tervezett csomag kávéhoz,
aminek nem kis célzati értéke volt. A forgatások reggelén már
szinte rituálévá vált, hogy a két férfi az első a büfében,
és a szokásos ébresztő kávéval nyitnak. Gyakori társuk volt
ebben Torrey is, és a többi színész szintén így indította a
napot, de Paul és Michael voltak az elsők, és az állandó
vendégek.
Steventől három
baseballsapkát kapott, különböző vicces beszólásokkal az
ellenző fölött.
Joseph egy üveg
minőségi whisky-t, valamint egy budapesti utcaképet hozott,
utóbbit a múltkori magyarországi tartózkodásakor szerezte be,
mert nagyon jól el tudta képzelni Paul és Torrey nappalijában,
ráadásul a festmény hangulata illet a férfihez.
Matt Davistől egy
pár fekete, divatos cipőt kapott. Kissé furán nézett barátjára,
aki így nekiállt megmagyarázni a dolgot. Odanyúlt a lábbelik
talpához, és kinyitott egy-egy kis kereket a sarkuknál, mutatva
hogy ez a cipő képes gurulni. Paul kifejezetten ötletesnek találta
a dolgot, gyerekes kicsit, de mégis biztos volt benne, hogy fogja
hordani. Torrey csak fejcsóválva nézte őket, és gondolatban
feljegyezte, hogy figyelmezteti a többi stábtagot a féktelen
barátaira, ugyanis kiderült, hogy Ernesto magának is beszerzett
egy hasonlót, világoskékben. Jellemző. Mikor ezek után előkerült
egy csomag TVD feliratos óvszer, már harsogott a terem a
nevetéstől.
Claire Holt egy
repülőgépmodellel lepte meg, Daniel Gillies egy kalandregényt
vett neki, Sara Canning megvette a kellékesektől a 3. évad 3.
részében szereplő 1918-as évjáratú bort, ami valóban az volt,
igazi ritkaság.
Miután mindenki
átadta az ajándékát, Matt elégedetten összecsapta a tenyerét.
- Ezzel megvolnánk.
Akkor most jöhet a Ki mit tud? – vigyorgott lelkesen.
- Ki mit tud??! -
nézett fel homlokát ráncolva Paul.
- Igen, az.
Mindenki készült valamivel – mosolygott Candice. - Szerintem
kezdem is én. Azaz mi – kacsintott Claire-re.
A társaság tagjai
érdeklődve fordultak a két szőke lány felé. Candice a
zenelejátszóhoz tipegett, bedugott egy pendrive-ot, és mikor
elindult a szám, pózba vágták magukat. „Hello, barbie! - Hi,
Ken!” szólalt meg az elején egy férfihang, majd a két lány
egyszerre válaszolt neki. A többiek már most röhögtek. A
'vampire barbie' és a 'barbie Klaus' ügyet sem vetve rájuk
játszották tovább a szerepüket, és nagy lelkesedéssel adták
elő a Barbie Girlt, a végén hatalmas tapsot kapva a teli szájjal
vigyorgó közönségtől.
Utánuk rögtön
Kat vette át a terepet az eredetiben Nina által előadott Survivort
énekelve, ezzel utalva saját, a sorozatban betöltött szerepére.
Őt Ernesto követte, egy direkt erre az alkalomra, Paul Wesley's
birthday song címmel írt dallal, ami szintén sikert aratott.
Nina volt a soron
következő, aki Kat egy újabb számát, a Put your graffiti on me-t
kezdte énekelni, egyre közelebb táncolva Ianhez. A közönség
hangosan fütyült, biztatva őket, és a levegő elektromossággal
telt meg körülöttük. Amint a lány befejezte a dalt, Ian magához
rántotta, és szenvedélyes csókban forrtak össze, de a többiek
vizslató szemei előtt nem mentek tovább.
Sara, Daniel, Ian,
Steven – aki öccsének, Jessarae -nek egy számával készült-,
Michael és Zach – akik táncoltak. Vagyis próbáltak... - ,
Joseph – aki a sorozatból szemezgetett jellegzetes szövegeiből -
, mind ügyesek voltak, és remekül szórakozott a társaság.
Ám mikor az óra
az éjfélhez közeledett, Kevin szigorúan oszlatni kezdte a bulit.
Mindenki bekapott még párat a sütikből, ivott még egy pohár
üdítőt, vagy valami komolyabb italt – a vodka-vérnarancs
például kifejezetten nagy sikert aratott-, és szedelőzködött.
Végül már csak Torrey és Paul maradt, meg Kat, aki a pasiját
várta, hogy érte jöjjön, és az egyik sarokban összebújva
egymást etető Nian páros, akik szinte észre sem vették, hogy
menni kéne.
Mikor már tényleg
csak a szülinapos és felesége volt ott, Torrey fáradt mosollyal
fordult a férfi felé. - Menjünk mi is – indítványozta, és
megcsókolta Pault.
Ismét a WesVitto házban:
Ismét a WesVitto házban:
- Ajajj,
elfelejtettem kihívni a szerelőt, úgyhogy nem történt változás
kilincs ügyben – torpant meg Torrey az ajtóban, és bűntudatos
képpel nézett Paulra.
- Tehát csak
belülről nyílik? - érdeklődött meglepően nyugodtan a férfi.
Torrey óvatos bólintására nevetni kezdett. - Akkor igazam lesz,
és tényleg az ablakon keresztül kell bemennünk! - jelentette ki
diadalittasan, és egyértelműen inkább szórakozott, mint
idegeskedett a dolog miatt.
Mikor Paul elindult
a hálószoba nagy, kétszárnyú ablaka felé, Torrey nevetve
követte ezt a bolondos embert.
- Mázli, hogy
résnyire nyitva hagytad az ablakot – nézett a férfi a pár centi
helyre az ablak és kerete között.
- Ki kellett
szellőztetni, elég fülledt volt a levegő – magyarázta csillogó
szemmel emlékezve az estére Torrey.
- Nos, ez pont jó
is lesz – mondta határozottan Paul, és lecsatolta derekáról az
övet. Belógatta a résbe, és a csatot ügyesen a másik kilincsre
akasztva elforgatta azt, szélesre tárva ezzel az ablakot. Diadalmas
vigyort küldött Torrey felé, akinek el kellett ismernie, rendkívül
találékony a férjeura.
Levették a
cipőjüket, és Paul mászott be először, egyenesen az ágyukra
huppanva. Torrey nem várta meg, amíg odébb megy, hanem egy
hirtelen ötlettől vezérelve bevetődött ő is a szobába,
ledöntve ezzel a félig már feltápászkodott férfit. A hátán
kötött ki lovaglóülésben, és mindkettőjük kezéből a fotelbe
dobta az ajándéktasakokat. Még mindig Paul derekán ülve letépte
róla a pólóját, és masszírozni kezdte az elképedt férfi
kemény, feszes hátizmait.
Paul lassan
ellazult, és átadta magát a határozott kezek nyugtató, erőteljes
mozdulatainak. Torrey végighaladt a nyakától a derekáig, majd
vissza, élvezettel gyúrta a kidolgozott izmokat férje széles
hátán. Mikor Paul már teljesen ellazulva, félálomban hevert az
ágy közepén, leszállt róla, és levetette ruháit.
Gyorsan becsukta az
ablakot, és immár meztelenül férjéhez fordult, aki álmosan
felpillantott rá félig lehunyt szemhéja alól, és egy
szempillantás alatt tökéletesen éber lett, ahogy meglátta a nő
gyönyörű testét. Torrey enyhén riszálva csípőjét elindult a
szobájukból nyíló tágas fürdőbe, és az ajtóból
visszafordulva, incselkedve intett Paulnak, hogy kövesse, majd
bement.
A férfi hallotta,
hogy felesége megnyitja a csapot, és elkezd fogat mosni.
Lehajigálta saját ruháit, és utánament. Az ajtófélfának
támaszkodva bámulta a nő hátsóját, amint a csaphoz hajolva
kiköpte a fogkrémet. Paulnak már a látványtól merevedése lett,
így odalépett Torreyhoz, és csípőjét megragadva fenekének
izgató félgömbjei közé szorította hímtagját.
A nő meglepetten
felegyenesedett, de a férfi gyengéden visszanyomta felsőtestét,
két tenyerét Torrey kézfejeire helyezte, és megtámaszkodott
rajtuk a csap szélén.
- Kérlek, hagyd
itt a kezedet – suttogta rekedten a nő fülébe, és lassan
végigsimítva a karján lecsúsztatta kezét a nő hátán, majd
kicsit masszírozta a fenekét, és kezeit előrevitte, tenyerét a
Torrey lábai közötti nedves, érzékeny részre tapasztotta. Lassú
mozdulatokkal simogatni, csipkedni kezdte felesége csiklóját, majd
két ujját a nőbe mélyesztette. Erre Torrey élveteg nyögést
hallatott, Paul pedig elámult, milyen nedves már most a lába köze,
és egy újabb ujját csúsztatta a meleg, bársonyos hüvelybe.
Torrey terpeszben
állt a csapra hajolva, férje pedig teljesen beindulva úgy döntött,
itt és most magáévá teszi. Kihúzta három ujját a nőből, a
csillámló nedveket élvezettel lenyalogatta róla, és nyögött
hozzá, Torrey pedig hevesebben szedte a levegőt, tudván, mit művel
a férje.
Másik kezével még
mindig a csiklót kényeztetve megragadta kőkemény szerszámát, és
erőteljesen, határozottan a nőbe döfte, oda, ahol nemrég még az
ujjai kalandoztak. Torrey ettől sikoltva elélvezett, izmai
görcsösen rándultak össze az őt kitöltő hatalmas dorong körül,
lábai kis híján összecsuklottak, ha nem támaszkodik a csapon, és
Paul nem tartja meg átkarolva a mellkasát, biztosan összerogyott
volna. Így azonban amint elcsitultak a gyönyör hullámai, újra
viszonylag szilárdan állt a fürdőszobában, és szemeit még
mindig lehunyva zihált.
A férfi megvárta,
amíg kicsit összeszedi magát, majd lassan hátrahúzódott, és
erőteljesen, egy tehervonat erejével zúdult vissza, jó mélyen
kitöltve a nő hüvelyét. Újabb visszahúzódás, majd zuhanás,
keményen baszta a pihegő, újra az orgazmus határán lebegő
Torreyt. Mikor az újfent a csúcsra ért, és selymes hüvelye
éhesen szorongatta a benne mozgó vastag dákót, Paul sem bírta
tovább tartani magát, és pár gyors, határozott lökés után
mozdulatlanná merevedve lövellte a nőbe gyönyörének nedveit,
ívbe feszült háttal élvezve a mindent elsöprő orgazmust, amit
csak ezzel a csodálatos nővel élhetett át.
Mikor kiürült,
lába összecsuklott alatta, és Torreyt magára rántva hevert a
fürdő közepén, hátát a kád szélének hideg csempéjéhez
nyomva, ölében a kábult feleségével. Átölelve tartották
egymást még sokáig, majd Paul megcsókolta a nőt, élvezve, ahogy
friss, mentolos lehelete átáramlik az ő szájába.
- Hmmmm, meg kéne
fürdenünk, és ágyba kerülni – dünnyögte végül Torrey
álmosan. Paul puszit nyomott az orra hegyére, és felállt, majd a
nőt is felhúzta a könyökénél fogva. Nem volt kedve fürdővizet
csinálni, úgyhogy inkább beálltak a kétszemélyes zuhanyfülkébe,
és a férfi gondosan beállította a víz hőfokát.
Torrey kicsit
felébredt, és úgy döntött, nekiáll megmosdatni a férjét,
szóval fogott egy mentolos tusfürdőt Paul polcáról, és elkezdte
beszappanozni az izmos férfitestet, lágyan simogatva végig minden
négyzetcentiméterén, amit a jelek alapján Paul igazán díjazott.
Megvárta, amíg tetőtől talpig megfürdetik, majd kézbe véve a
dolgokat változtatott a helyzeten, és ő kezdett el Torrey testébe
masszírozni egy fürdőolajt, majd belemelegedve a nő hosszú haját
is besamponozta, jól beledolgozva a fejbőrbe is, végül ujjaival
fésülgetve leöblítette.
Már egyikükön
sem volt tusfürdő, mégis tovább simogatták egymást a forró víz
alatt, ami csak fokozta vágyukat. Paul ráhajolt Torrey melleire, és
szopogatni, szívogatni kezdte előbb az egyiket, majd mikor az már
ultra érzékennyé vált, áttért a másikra. A nő belemarkolt
férje hajába, így húzva közelebb magához, és élvezte a
kényeztetést, mígnem már sajogtak a mellei, és benedvesedett
lába köze Paul szerszámáért sajgott. Ekkor eltolta a férfi
fejét, és megmarkolva annak dorongját fel-le mozgatta rajta a
kezét, egészen addig, amíg az elnyílt szájú Paul is ugyan olyan
féktelen állapotba került, mint ő maga.
Amint a férfi
kéjesen nyögdécselni kezdett, Torrey befejezte a húzkodást, de
nem sok időt hagyott a férjének a sajnálkozásra, ugyanis a
következő pillanatban már a nyakába csimpaszkodva kulcsolta át
lábait a derekán, és beleült az ágaskodó férfiasságba.
Óvatosan lejjebb engedte magát, majd mikor már mélyen magában
érezte a lüktető dákót, mozogni kezdett.
Paul hamar túltette
magát a felesége mohósága okozta meglepetésen, és a nő hátát
a hűvös, párás csempéhez préselve megtámaszkodott a falon,
majd felvéve a ritmust elkezdett együtt mozogni vele. Egyre
fokozták a tempót, és a férfi érezte, hogy már nem sok van
hátra az orgazmusig, de nem akart hamarabb elmenni, mint Torrey, így
egyik kezét kettőjük alteste közé csúsztatva hüvelykujjával
dörzsölgetni kezdte a nő duzzadt csiklóját. Ezzel elérte
célját, ugyanis pár vággyal telt sikkantás után felesége
tényleg elélvezett, és ahogy hüvelyének izmai szorongatni
kezdték a férfi farkát, éhesen követelve magját, az egy kiáltás
kíséretében megadta neki azt.
Ahogy a gyönyör
hullámai megint elvonultak, zihálva dőltek a zuhanyfülke
oldalának, mögöttük pedig még mindig ott zubogott a forró
vízsugár. Paul kicsit hűvösebbre állította, és gyorsan
aláálltak, lehűtve izzó testüket, majd elzárták a víz útját.
Kilépve a párás kabinból magukra tekertek egy-egy hatalmas,
elképesztően puha törölközőt, és míg a férfi is megmosta a
fogát, a nő a halvány sminket tüntette el az arcáról.
Résnyire nyitva
hagyták a fürdő ajtaját, hogy szellőzzön kissé, és
bebotorkáltak a hálóba. Röpke törölközést követően úgy,
ahogy voltak, meztelenül bemásztak az ágyba, és szorosan
összebújtak a vékony takaró alatt, élvezve egymás közelségét.
Mielőtt elaludtak
volna, Torrey beállította az ébresztőórát, és ekkor jutott
eszébe, hogy ő még át sem adta Paulnak az ajándékát. Benyúlt
hát az éjjeliszekrény fiókjába, és egy kis dobozt húzott elő
belőle.
- Csak egy kis
apróság, de valami maradandót is adni akartam – motyogta férje
felé fordulva, és átnyújtotta a csomagot. Egy mini öv volt
benne, olyan, mint amilyet a boxolók nyernek el egymástól, a
közepén pedig egy kis szívecske. Torrey így kívánta jelezni a
férfinek, hogy nem csak a szerelemben, az ágyban, az egész
életében ő a nyertes. Még a boxban is ő az igazi bajnok a nő
számára. Főleg, mikor izzadtságtól fénylő testtel, fáradt
izmokkal befejez egy edzést. Olyankor egyszerűen észbontóan
szexi!
Paul meghatódott a
kedves gesztustól, értette a burkolt utalást. Félrerakta a kis
dobozt a saját éjjeliszekrényére, és hálás pillantással
magához vonta feleségét. A mai különösen gyakori csókrohamoktól
duzzadt ajkaik ismét egymásra találtak, és a hosszú, lágy
csókból egyre követelőzőbb lett volna, ha le nem állítják
magukat. Torrey úgy vélte, hogy bármennyire is kéjvágyóak, az
aznapi fejenként öt orgazmus után igazán nem lenne helyénvaló
egy újabb. Ami nem feltétlen csak egy lenne. Amúgy is aludniuk
kell, hiszen alig pár óra múlva kelniük kell, és menni dolgozni,
hiába nem fűlik a foguk a dologhoz. Már a fejét sem nagyon bírta
megtartani.
Így hát
kényelmesen elhelyezkedtek a széles ágyon, Paul átvetette a kezét
Torrey derekán, aki viszont összekulcsolta lábait a férjéivel,
és arcát az izmos mellkasába fúrta, mélyen belélegezve
megnyugtató illatát. Kellemes bódulat uralkodott el rajtuk, és
Paul félálomban arra gondolt, hogy ezt a szülinapot sohasem fogja
elfelejteni.
Résnyire nyitotta
csillogó, zöld szemeit, és még vetett egy álmos pillantást a
karjaiban heverő feleségére, aki nélkül, úgy érezte, nem sokat
érne az élete. Ez a csodás nő szivárványszínűvé teszi a
napokat, folyton megdobogtatja a szívét, bájos megmozdulásaival
mosolyt csal az arcára a legrosszabb pillanatában is.
Paul fáradtan
lehunyta szemeit, apró csókot lehelt Torrey feje búbjára, és
elnyomta az álom. Vigyorgó barátokról, szenvedélyes éjszakákról,
és a folyton viccelődő feleségéről álmodott…