Wednesday, August 29, 2012

1x05 Kirándulás kettesben

Szemszög: Külső
Korhatár: 18
Figyelmeztetés: Erotikus tartalom
Megjegyzés: A részben csak Elena és Damon szerepel!

V. fejezet - Kirándulás kettesben

- Szia - köszöntötte kedvesen másnap reggel az ébredező lányt a kék szemű vámpír. Elenának, amit meglátta, ismét eszébe jutott, mi történt tegnap éjjel. Pontosabban arra emlékezett, hogy Damon megmentette.
- Jó reggelt - suttogta kissé kótyagosan, de nem bontakozott ki Damon öleléséből.
- Inkább délutánt! Már egy óra is elmúlt - magyarázta Damon, a faliórát fürkészve. - Hogy vagy? - kérdezte óvatosan a fiú.
- Jól, azt hiszem... Köszönöm...amit értem tettél.
- Bármikor - felelte Damon. - Akarsz beszélni róla? - Elena a fejét rázta, majd nagy nehezen felült, és ekkor vette észre, mi is van rajta.
- Hogy került hozzám a pólód? - tudakolta összevont szemöldökkel.
- Nem akarod tudni... - Damon szája a jól ismert félmosolyra húzódott, ahogy a földön heverő sáros ruhákra bökött. - Amúgy rólam álmodtál.
- Tessék? Ezt meg honnan szedted? - csattant fel Elena, holott tudta, hogy a srácnak igaza van.
- Álmodban a nevemet kiabáltad... ami persze megmagyarázza a nyáltócsát a párnán - nevetett Damon.
- Damon! Nem kiabáltam a nevedet... - Elena elpirult.
- Nem hiszed el? Pedig igaz! - vigyorgott Damon. A lány válaszra sem méltatta, mindössze játékosan hozzávágott egy párnát, mikor felkelt és bezárkózott a fürdőszobába. Amikor kijött, Damon még mindig az ágyán hevert, de most már át volt öltözve.
- Szóval - kezdte a fiú -, arra gondoltam, megkérdezem, lenne -e kedved piknikezni egyet. Persze csak akkor, ha velem akarsz tartani. Én nem kényszerítelek - folytatta, és elég közel lépett a lányhoz, aki mellén összefont kezekkel méregette, egy szál törölközőben.
- Ez most komoly, vagy csak szórakozol velem? - érdeklődött látszólag hűvösen, de nem tudta palástolni a hangjában bujkáló izgalmat.
- Halálosan komolyan mondtam - Damon bevetette a legszexibb mosolyát, aminek Elena képtelen volt ellenállni.
- Hát jó - közölte beleegyezően. - Mit hozzak?
- Magadat. Felőlem így is jöhetsz - felelte vigyorogva Damon. Elena nevetett, majd a szemét forgatva ismét bevonult a fürdőbe, hogy átöltözzön. Végül még felkapta a napszemüvegét, illetve a táskáját, és lesietett a lépcsőn. Jeremy ragasztott egy üzenetet a hűtőre, miszerint este hétig a Grillben lesz. A lány, miközben elolvasta, megivott egy tasak nullást, majd kilépett a házból. Damon a kocsijának támaszkodva várta, arcán széles mosollyal. Udvariasan besegítette az autóba, azután maga is bepattant. Halk zúgás jelezte, hogy a motor életre kelt.
- Hová megyünk? - kérdezte Elena.
- Majd meglátod - hangzott a sejtelmes felelet. Kis szünet után Damon törte meg a csendet.
- Hogy érzed magad?
- A körülményekhez képest egész jól, bár még mindig nem fogtam fel teljesen.
- Ennek nem így kellett volna lennie - válaszolta a fiú keserűen. - Az öcsém nem akarta megfosztani a világot egy nélkülözhetetlen focistától.
- Damon! Ne mondj ilyeneket Mattről, és kérlek, ne kend Stefanra! - Elena dühös volt.
- Sajnálom, de ez számomra is megemészthetetlen - közölte Damon undorral. - De ne félj, az ősi húgica már bűnhődik érte.
- Tessék?
- Jól hallottad. Mindenki belement a tervbe, még az erkölcsös Elijah is. Úgyhogy Barbie Klaus most ott rohad a régi Salvatore - pincében, egy székhez szögezve, teletömve verbénával. No meg persze karókkal - nevetett Damon.
- És Elijah ebbe belement? - Elena csak ennyit bírt kinyögni.
- Igen, bár maradjunk annyiban, hogy nem hallotta a teljes igazságot. Megjöttünk - Damon leállította a motort, egy pillanat alatt Elena oldalán termett, és kisegítette a kocsiból. Végezetül a csomagtartóból kivett egy kosarat, majd bezárta az autót. Egy erdő szélén álltak, ahonnan egy kicsi, zöld rét nyílt, tele gyönyörű virágokkal, itt-ott elszórtan karcsú fákkal, termékeny bokrokkal.
- De hisz' ez csodálatos - szólalt meg Elena meglepetten.
- Régebben sokszor jöttem ide, ha magányra vágytam. Még 1864-ben fedeztem fel - válaszolta Damon. Felajánlotta karját Elenának, aki habozás nélkül belekarolt. Ez örömmel töltötte el az idősebbik Salvatore-t. Elindultak a rét belseje felé, ahol kiválasztottak egy szép helyet egy kis fa alatt. Damon leterített egy pokrócot, amit a kosárból vett ki. Leheveredtek, a fiú nekitámasztotta hátát a fának, Elena pedig hozzábújt. Szótlanul üldögéltek egy ideig.
- Látom, megvan a gyűrűd - vetette fel Damon. - El is felejtettem teljesen, elvégre tegnap egész nap olyan borult volt az idő.
- Tetszik? - kérdezte a lány.
- Ez is tetszik.
- Miért, mi tetszik még? - Damon elmosolyodott.
- Te, Elena - mondta. Lassan közelebb hajoltak egymáshoz, és Damon megcsókolta őt. Elena testén bizsergés futott át, és Damon is enyhén megremegett. Miután elváltak, még hosszan nézték egymást.
- Miért engem választottál? - tudakolta a fiú.
- Igazából nem tudom. Minden érzésem megváltozott, átértékelődött, némelyik felerősödött, némelyik elhalványult, de mégis, minden annyira más...csak azt éreztem, hogy rád van szükségem, hogy téged akarlak látni, hallani, érezni. Szerintem szerelem volt első látásra, csak elfeledtetted velem. Amikor újra láttalak, már egy könyörtelen gyilkos voltál. Végül pedig, te voltál az "utolsó emlékem".
- Az utolsó emléked? - kérdezte Damon meglepetten.
- Igen. Egyszer azt hallottam, hogy az életünk utolsó másodperceiben a végzetünket látjuk. Én téged láttalak. A szemeidet - magyarázta Elena. - Mielőtt elfeledtetted volna velem a találkozásunkat, azt kívántad, hogy találjam meg, amit keresek. Megtaláltam - fejezete be.
- Köszönöm, Elena - mondta Damon lassan és ünnepélyesen, majd ismét megcsókolta Elenát. Most azonban nem váltak el el hamar, sokáig ízlelgették egymás ajkait. Egyszer csak Elena csókjai követelőzőbbé váltak, és Damon boldogan viszonozta őket. A fiú szája lejjebb siklott, a lány nyakát kezdte csókolgatni. Elena halk nyögésekkel követelte a folytatást. Amikor újra találkoztak ajkaik, már hevesebben csókolták egymást, mint valaha. Nyelveik vad táncot jártak. Ekkor Elena elkezdte kiszabadítani Damont a pólójából, és jó messzire elhajította azt. Nemsokára Elenáról is lekerült a felső, majd a nadrág, Damon pedig megszabadult a farmerjétől és szájával óvatosan kikapcsolta a lány melltartóját. Elena egyszer csak hihetetlen sebességgel felült, majd a földre taszította Damont és fölé hajolt. Finoman végighúzta ujjait a vámpír ajkán, arcán, nyakán, erőteljes mellkasán és izmos hasán. Szájával apró csókokat nyomott az említett testrészekre, amire Damon halk sóhajtásokkal válaszolt. Aztán megint ő kerekedett felül, és gyengéd csókokkal halmozta el Elenát. Finoman becézte a lány formás melleit, a nyakát, és a hasát, miután óvatosan kihámozta Elenát a bugyijából, anélkül, hogy abbahagyták volna a csókolózást. Már csak Damon fekete boxeralsója állt a végső boldogság útjába, ezért Elena hamar megszabadította tőle a fiút. Egy pillanatra megálltak.
- Nem hiszem el, hogy ez megtörténik - sóhajtotta Damon leplezetlen gyönyörrel a hangjában. Elena ragyogó  arccal felelt:
- De megtörténik - válaszolta, és száját a fiúéra tapasztotta. Elérkezett pillanat: Damon lassan, de gyengéden belehatolt, a lány pedig aprókat nyögött és a nevét sikongatta. Szenvedélyesen ölelték és csókolták egymást, közben Damon egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt, míg Elena beletúrt Damom dús, sötét hajába és jó erősen belemarkolt. Egyszerre értek fel a csúcsra. Olyan gyönyört éreztek, mint még soha azelőtt.

Hosszú idő múlva, Elena elégedetten bújt Damon karjaiba, és a mellkasára tette a fejét. Damon közben kivett egy puha takarót, illetve két tasak vért a kosárból, és az egyiket átnyújtotta Elenának.
- Tudod, hogy majdnem két évet vártam erre! - mondta Damon.
- Tudom.
- Ha még mindig nem emlékeznél arra a napra, akkor ha megkérdezném, hogy mikor kezdtél többet érezni irántam, mit válaszolnál? - kérdezte csillogó kék szemeivel a lány arcát fürkészve. Elena kicsit elgondolkozott a válaszon.
- Emlékszel, amikor Atlantába vittél Bree bárjába? Azt hiszem, akkor mozdult meg először bennem valami. De akkor, amikor a kriptavámpírok elkapták Stefant, és együtt kiszabadítottuk, sem voltál már közömbös számomra. Aztán, amikor táncoltunk a szépségkirálynő választáson, mély nyomokat hagytál bennem - A válasz hallatán Damon elmosolyodott.
- Pont erre a háromra gondoltam én is - közölte, majd újra szenvedélyesen megcsókolták egymást.
- Damon?
- Hm?
- Akkor mi most... együtt vagyunk? - tudakolta Elena lassan, némi bizonytalansággal a hangjában.
- Szeretnéd, ha így lenne?
- Igen.
- Akkor nagyon is együtt vagyunk - jelentette ki Damon mosolyogva, majd egy puszit nyomott a lány homlokára. Ez a tény mindkettejüket óriási örömmel töltötte el.
- Valami bánt, Damon - szólalt meg hirtelen Elena némi hallgatás után.
- Mi az, szerelmem?
- Stefan az. Félek, nagyon megbántottam - vallotta be a lány.
- Nem kell aggódnod miatta. Vámpír Barbie kezelésbe vette - nyugtatta meg Damon.
- Caroline? - kérdezte Elena.
- Igen. Kölcsönösen vigasztalják egymást. Szerintem az öcskös talált egy új Lexit. Meg az a csinos doki is szokta hívogatni...
- Meredith? Ja igen, láttam, hogy tegnap is hívta. Hogyhogy? - Elena nem értette a helyzetet.
- Nem tudom, de ma reggel is összeült a depi - klub - Elena kérdő pillantására megmagyarázta az előbb használt kifejezést. - Mindketten magukat hibáztatják azért..., ami veled történt.
- Nincs igazuk... nincs. Senki se tehet róla... Tudod, olyan furcsa néha, ahogy elmegyek Jeremy mellett. Hiába kell távol tartanom magam tőle, néhányszor látom magam előtt, ahogy átharapom a torkát, és az utolsó csepp vérét is kiszívom... és ez olyan borzalmas!
- Egy idő múlva minden könnyebb - vigasztalta Damon. - Meg kell tanulnod uralkodnod a vérszomjadon, nem pedig elfojtanod és küzdened ellene. Ha szeretnéd, sok mindenre megtaníthatlak.
- Na és hogyan, Mr. Salvatore? - kérdezte pajkosan Elena.
- Öltözz fel, megmutatom! - gyorsan felkaptak néhány ruhát, majd Damon elővett egy tasak vért, és Elena felé nyújtotta. A lány szeme alatt megjelentek az erek, szemfogai megnőttek, de Damon elrántotta előle a tasakot.
- Csak ha elkapsz! - mondta vigyorogva és eltűnt. Elena utánarohant. Most először használta természetfeletti képességeit. Szélsebesen suhant be a fák közé és fülelt. Olyan hangokat hallott, amiket eddig soha: apró bogarakat, fészkelő madarakat, levelek suhogását... és halk szívdobogást.
- Itt vagyok! - integetett Damon egy fa tetejéről. Mire Elena odanézett, már el is tűnt, aztán újra és újra felbukkant valahol máshol. A lány rendületlenül követte, amikor hirtelen meghallotta Damon hangját.
- Mögötted! - Elena villámgyorsan megfordult, és látta, ahogy a srác elillant. Amint körbenézett, valaki váratlanul megfogta az arcát. Damon volt, aki egy faágról lógott fejjel lefelé.
- Ami azt illeti, van még mit tanulnod! - nevetett, de Elena belefojtotta a szót azzal, hogy megcsókolta, mire a fiú anélkül ugrott le a fáról, hogy elengedte volna a fiatal vámpírt. Elena a nyakába ugrott, lábait felhúzta és Damon dereka köré kulcsolta, aki sebesen rohanni kezdett vele, úgy, hogy még mindig nem szakították meg a csókot. Ledobták magukat a pokrócra és újra egymáséi lettek. A naplemente még vonzóbbá, még gyönyörűbbé tette a helyet Elena számára. Egyszerűen képtelen volt betelni Damonnel, hosszú percekig legeltette szemét izmos, kisportolt testén. Már többször is látta Damon felsőtestét - sőt, egyszer teljesen meztelenül is megcsodálhatta korábban -, de soha nem nézett még ÍGY rá. Úgy, hogy ez a tökély az övé, és senki másé. Damon, mintha kitalálta volna a gondolatait, így szólt:
- Most már az enyém vagy, csak az enyém.
- Igen. Csak a tiéd! - felelte Elena boldogan, és befejezték, amit elkezdtek.

Már sötét volt, amikor hazaindultak. Kéz a kézben mentek el a kocsiig, néha váltottak egy-egy szerelmes pillantást. Damon besegítette Elenát az autóba, és miután ő is beszállt, elindultak. A hazaúton végig fogták egymás kezét, csak akkor engedték el, amikor a fiú sebességet akart váltani.
Hazaérve Elena beköszönt Jeremyhez, megmosakodott és pizsamát vett. Ekkor már Damon ott feküdt az ágyában, egy pólót és alsónadrágot viselt. Elena boldogan bemászott a karjai közé, megcsókolták egymást és elaludtak. A lány természetesen Damonnel álmodott, s úgy érezte, sosem volt még ilyen boldog.


A következő rész tartalmából...
Elena és Damon végre egymásra talált, és elszakíthatatlanná válnak. Egy újabb varázslatos napon Elena olyan titkokat tud meg Damontől, amelyek nemcsak meglepik, de boldoggá is teszik őt.
6. rész >>