Kedves Olvasók,
mielőtt belekezdek ebbe a levél-féleségbe, szeretném, ha tudnátok, mennyire szeretlek Benneteket. Talán nem tudjátok, de kedves szavaitokkal és dicséreteitekkel sokszor mentettetek meg olyan dolgoktól, amelytől már nem nagyon van visszaút.
Azonban az utóbbi időben, főleg az elmúlt pár napban radikálisan visszaesett az állapotom. Nem részletezem, hogy mi a bajom, szerintem tudjátok anélkül is. Nagyon sok minden összejött ebben az évben, ami legyengített, és szépen, lassan felőrölt.
Jelenleg nem érzem magam elég erősnek ahhoz, hogy mindent úgy folytassak, ahogy eddig. Az életem finoman szólva sem úgy alakult, ahogy azt elterveztem, és egyre csak sodródtam az árral, s mire észbe kaptam, már késő volt.
Ne, ne gondoljátok azt, hogy megfeledkezek rólatok, mert még a legsötétebb időszakokban is Ti tartottátok bennem a lelket, ahogy ezt most is teszitek. Nem állok le az írással, félreértés ne essék, mert ez az egyetlen tevékenység, amiben még örömömet lelem, amit élvezek, s amikor boldog vagyok. Ez az egyetlen menekülési útvonalam a világból, és itt érzem magam jól és egészségesnek.
Amit igazából mondani akarok az az, hogy lehet, ezentúl több késés fog előfordulni, de azt megígérem, hogy nem hagylak el Benneteket. Ha azt megteszem, akkor bizonyára mindennek vége lesz.
Értsetek meg, kérlek. Értsétek meg, hogy időre van szükségem, hogy újból összeszedjem mindazt, ami megmaradt belőlem és újból felépítsem magam.
A menetrend nem változik, és ugyanúgy hozom a történeteket, csak lehet, hogy nagyobb időközökkel. Ehhez pedig semmi mást, csak türelmet kérek. Bocsássátok meg, hogy ezt így mind leírtam és az unalmas problémáimat ecseteltem, de úgy érzem, tartozom annyival, hogy előre szóljak, nincs minden rendben.
Kérlek, ne forduljatok el sem az oldaltól, sem mindattól, amit LadyLoss15-tel létrehoztunk. Továbbra is mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik, hogy még magasabbra emeljük a színvonalat.
Köszönök nektek minden támogatást és biztató szót.
HexiTVD
Nem tudom milyen természetű gondjaid vannak, sőt mi több, nem is ismersz, de ha van valami amiben én segithetek rajtad csak értesits itt, és találunk megoldást. Nagyon fontos, hogy ne feledd mindere van megoldás, lehet, hogy időbe telik mire megtalálod de ott van.... TE vagy a megoldás eggyik legeslegfontosabb kulcsa. Ha bámilyen vigaszt nyújthatok a komizásokkal ... tudod mit kell tenned. Ne add fel.... Jó éjt, őszinte és kitartó olvasód. :) :) :)
ReplyDeleteU.I.
Légyszives ne vedd tolkodásnak ezt a pár sort, nem állt szándékomban megbántani vagy akár zaklatni. Melleted állok láthatatlanul is ahogy Damon mondta Elenanak amikor ... de te szerintem jobban tudod, hogy mikor.... PUSI :) :) :)
Nagyon nagyon köszönöm ezeket a kedves és megértő szavakat, fogalmad sincs, mennyire sokat jelentenek nekem. Nagyon köszönöm, hogy megpróbáltok segíteni nekem, de higgyétek el, már a tudat, hogy így, vagy úgy itt vagytok nekem, rengeteget jelent és erőt is ad a folytatásra. Köszönöm a jó tanácsokat is, és természetesen nem vettem tolakodásnak. :)
DeleteTudom, hogy még soha nem találkoztunk, és nem is ismerjük személyesen egymást, de hidd el hogy ezen a dolgon is túl fogsz jutni, csak ne veszítsd el a hitedet, mert mindenen túl lehet jutni, csak kitartás kell hozzá.
ReplyDeleteÉn mindig azt mondom, hogy egy jó írásra bármennyit képesek vagyunk várni.... Ez nem csak süketelés ez tényleg így van. Ha 2 hetet , akkor 2 hetet, ha többet, akkor többet, ez az oldal a te birodalmad, te vagy a főnök és minden úgy történik, ahogy azt te szeretnéd!
Mi a TE hű alattvalóid vagyunk, és mindent megértünk és elfogadjuk.
Neked pedig még 1x mondom, hogy kitartást, mi itt leszünk és várunk!
Puszi! :)
Nagyon köszönöm neked is a vigasztalást és azt is, hogy ilyen hűen kitartasz mellettem, annak ellenére, hogy minden okot megadok az ellenkezőjére. Keresem magamban az erőt, ami segít majd gyógyulásban, és ezt egyedül itt találom meg és tőletek kapom meg, legalábbis úgy érzem. Fogalmatok sincs, mennyit jelentenek nekem ezek a szavak, és a törődés, amit sugároztok felém. Ez ad erőt.
DeleteViszont én mindig úgy tekintettem az olvasóimra, mint egyenrangú felekre. Soha nem akartam főnök lenni sehol, az utóbbi időben pedig még inkább igyekeztem mindenhol visszahúzódni az árnyékba, kikerülni a reflektorfényből.
Köszönöm neked, hogy mellettem állsz! :)
Jól van na, azt csak egy kis bolondkodásnak szántam a végére, semmi komoly....
ReplyDeleteEgyébként nem olyan régen én is eléggé megzuhant állapotban voltam, és még most is sokszor inkább kirohannék a világból, mintsem , hogy bármi mást tegyek és tudom, hogy milyen hervasztó ez az érzés :/
És egyébként abszolút nem adsz okot az ellenkezőjére... A te apróbb késéseid eltörpülnek azok mellett a késések mellett a fanfiction-okben amiket én ismerek!
Nyugi, én meg nem vettem komolyan! :)
DeleteSzerintem már sokan átmentek azon, amint én is, ezért (is) inkább nem hisztizek miatta, csak mostanában már olyan szinten elhatalmasodott rajtam ez az egész, hogy egyszerűen nem bírom tovább... de tényleg nem akarok többet panaszkodni.
Annak viszont örülök, hogy szerinted nem vészesek a késéseim. Be kell valljam, nem nagyon olvasok magyarul fanfictiont, csak valóban egy keveset, és sokkal szívesebben teszem ezt angolul. Persze, ott is van, aki hónapokig nem frissíti a történetét, de az velem ellentétben legalább nem is ígéri meg, hogy hamarosan hozza meg ilyesmi...
Jajj, ez az FB dolog elég szívás, mert most rá kellett jöjjek, h totálisan analfabéta vagyok nélküle netes kommunikációban... :$ xD pff... :S
ReplyDeleteNa de csak hogy tudd, olvastam ezt a bejegyzést, és azóta próbálok valamiféle módot találni rá, hogy írjak neked... Mint látod, nem túl sikeresen...xD :/
De előbb-utóbb meglesz, érzem!!! (Itt viszont nem szeretnék írni, mert attól félek, túl hosszú és túl közvetlen, és túl tartalmas lenne ide... :$ ) <3
tudomásul vettem.
DeleteHúúú, találtam rá módot, de ez a két szó eléggé elbizonytalanított, hogy valóban meg akarom-e mutatni...xD (!!! o.O ) Nézd meg a piszkozatokat, de... na mind1, remélem, sikerül bármi pozitívat elérnem vele... :$
Delete