Sziasztok! A megszokott kettő helyett ezúttal csak egy részletet hoztam. de nem árulom el, miért, szerintem elég egyértelmű anélkül is :) A rész is nemsokára érkezik, de egyelőre csak ennyit tudok felajánlani.
Köszönöm annak a 119 olvasónak, aki szavazott a legutóbbi közvélemény kutatásban, melynek eredményeképpen, több, mint 60 szavazatnak köszönhetően még ebben az évben kaptok egy Klaroline történetet. Remélem, örültök neki! Most pedig, jöjjön a részlet!
"- Mr. Salvatore, mit keres itt? - kérdezte suttogva, miközben
villámgyorsan felpattant a matracáról. - Nem szabadna itt lennie,
miközben tart az óra.
- Szuper. Beszélnem kell magával - közöltem, unottan forgatva szemem fölösleges megjegyzésén.
-
Értem - bólintott feszengve Ernesto, lopva a mozgolódó emberekre
figyelve, akik mindenhogy feküdtek, csak nyugodtan nem. - Kérem, várjon
még tíz percet, amíg befejezem az órát - mondta, és meg sem várva a
válaszomat, visszaindult a matraca felé.
- Tudja, nem szívesen
várok - szóltam utána. - Elég sürgős ügy. - Ernesto jóformán megadóan
felsóhajtott, majd visszaegyenesedett állásba. Ezután gyorsan felvett
egy behízelgő mosolyt, ahogy a csukott szemmel, kiterülve fetrengő
emberekhez szólt.
- Csak hagyjátok, hogy a nyugalom átjárja a
testeket, és engedjétek el az összes földi köteléket - suttogta, majd egy
pillanatnyi hatásszünet után halkan lopakodva követett a kijárat felé.
-
Mit tehetek Önért, Mr. Salvatore? - tudakolta kissé hűvösen, és már-már
megsértve éreztem magam a hangjában elrejtett él miatt. Már-már.
-
Jaj már, ne hívjon Mr. Salvatore-nak, kérem - horkantam fel
fájdalmasan. - Az apámat hívták így, és a fickó egy barom volt. Érti a
célzást, ugye?
- Rendben, Damon, mit tehetek Önért? - pontosított
Ernesto, egyre kevesebb lelkesedéssel. Viszont eme lelkesedés enyhülése
fordított arányban volt ellenszenvem növekedésével. Már ha azt lehetett
egyáltalán fokozni.
- Mondja, pontosan hány éves? - kérdeztem,
mintha csak az időjárásról csevegnénk. Az olasz szépfiú szemöldöke
felszaladt a meglepetéstől - nem számított erre a kérdésre, az egyszer
biztos.
- Tessék? - viszonozta, a lehető legostobább
megrökönyödött kifejezéssel arcán. Ezek alapján biztosra veszem, hogy
valamelyik interneten terjengő trollfejnek az ő arca szolgáltatta az
ihletet. - Komolyan azért viharzott be az órám közepére, hogy ezt
megkérdezze?
- Nem - vonok vállat. - De azért érdekelne a válasz.
- Huszonöt - adja meg magát egy újabb sóhaj kíséretében. - Esetleg remélhetek valaha magyarázatot az ittlétére?
-
Persze, de mivel, mint ahogy megtudtam, csak egy évvel fiatalabb nálam,
ezért nagyra tudnám értékelni, ha tegezne. - Legnagyobb meglepetésemre,
egy újabb megvető pillantás helyett Ernesto felnevetett.
- Furcsa
egy ember vagy, Damon, nem mondták még? - érdeklődött mosolyogva.
Fogalmam sincs miért, de valahogy egy pillanatra nem tudtam utálni. De
csak egy pillanatra. - Mit tehetek érted?
- Szükségem van a
tanácsodra - bukott ki belőlem, kicsit talán gyorsabban a kelleténél,
amely könnyedén azt az érzést kelthette, hogy kellemetlenül éreztem
magam ebben a helyzetben, ami egyébként nem állt távol az igazságtól.
- Öhm...szeretnél elkezdeni jógázni? Mert minden kedden és csütörtökön...
-
Dehogyis - vágtam közbe türelmetlenül, majd mégis visszafogottabban
fojtattam. - Egy különleges helyet keresek, egy különleges estére.
Valami kevésbé hivalkodót, mégis varázslatosat, érted, ugye? -
magyaráztam kissé feszengve. Nem voltam hozzászokva, hogy puccos
randikat szervezzek, ráadásul mások segítségét kelljen kérnem. A nők
nagy részének, akikkel eddig összehozott az élet, elég volt megmondanom a
nevem, vagy akár csak rájuk mosolyognom, a többi meg jött magától. Na
jó, Katherine-nek még a bankszámlakivonatomra is szüksége volt, de
ehhez képest még az is flottul ment. Egyszóval, hiába voltam a
huszonegyedik század legeredetibb Casanovája, most mégis szánalmas
kezdőnek éreztem magam.
- Ó, szóval egy randiról van szó? - visszhangozta mosolyogva Ernesto. Ó, de szívesen behúztam volna abba a vigyorgó pofájába..."
Tovább a részhez >>>
Nyomjatok egy pipát az "Elolvastam" mellé, és ha tetszett, jelöljétek be a "Tetszett" boxot is! Köszi :)
Hehehe! :DD Ez rendkívül érdekesnek ígérkezik. És persze szórakoztatónak... Ernesto és a trollface? ;PP (Úgyis tudod, de LL15 vok :P )
ReplyDeleteMintha bármelyik történeted hanyagolható lenne! D.S tanácsot kér? Na hát ... ráadásul Ernestotól .... nagyon várom már és kiváncsi vagyok.
ReplyDelete