Thursday, October 17, 2013

Részlet az Összetörve 11. fejezetéből

Sziasztok! A megszokott kettő helyett ezúttal csak egy részletet hoztam. de nem árulom el, miért, szerintem elég egyértelmű anélkül is :) A rész is nemsokára érkezik, de egyelőre csak ennyit tudok felajánlani.
Köszönöm annak a 119 olvasónak, aki szavazott a legutóbbi közvélemény kutatásban, melynek eredményeképpen, több, mint 60 szavazatnak köszönhetően még ebben az évben kaptok egy Klaroline történetet. Remélem, örültök neki! Most pedig, jöjjön a részlet!

"- Mr. Salvatore, mit keres itt? - kérdezte suttogva, miközben villámgyorsan felpattant a matracáról. - Nem szabadna itt lennie, miközben tart az óra.
- Szuper. Beszélnem kell magával - közöltem, unottan forgatva szemem fölösleges megjegyzésén.
- Értem - bólintott feszengve Ernesto, lopva a mozgolódó emberekre figyelve, akik mindenhogy feküdtek, csak nyugodtan nem. - Kérem, várjon még tíz percet, amíg befejezem az órát - mondta, és meg sem várva a válaszomat, visszaindult a matraca felé.
- Tudja, nem szívesen várok - szóltam utána. - Elég sürgős ügy. - Ernesto jóformán megadóan felsóhajtott, majd visszaegyenesedett állásba. Ezután gyorsan felvett egy behízelgő mosolyt, ahogy a csukott szemmel, kiterülve fetrengő emberekhez szólt.
- Csak hagyjátok, hogy a nyugalom átjárja a testeket, és engedjétek el az összes földi köteléket - suttogta, majd egy pillanatnyi hatásszünet után halkan lopakodva követett a kijárat felé.
- Mit tehetek Önért, Mr. Salvatore? - tudakolta kissé hűvösen, és már-már megsértve éreztem magam a hangjában elrejtett él miatt. Már-már.
- Jaj már, ne hívjon Mr. Salvatore-nak, kérem - horkantam fel fájdalmasan. - Az apámat hívták így, és a fickó egy barom volt. Érti a célzást, ugye?
- Rendben, Damon, mit tehetek Önért? - pontosított Ernesto, egyre kevesebb lelkesedéssel. Viszont eme lelkesedés enyhülése fordított arányban volt ellenszenvem növekedésével. Már ha azt lehetett egyáltalán fokozni.
- Mondja, pontosan hány éves? - kérdeztem, mintha csak az időjárásról csevegnénk. Az olasz szépfiú szemöldöke felszaladt a meglepetéstől - nem számított erre a kérdésre, az egyszer biztos.
- Tessék? - viszonozta, a lehető legostobább megrökönyödött kifejezéssel arcán. Ezek alapján biztosra veszem, hogy valamelyik interneten terjengő trollfejnek az ő arca szolgáltatta az ihletet. - Komolyan azért viharzott be az órám közepére, hogy ezt megkérdezze?
- Nem - vonok vállat. - De azért érdekelne a válasz.
- Huszonöt - adja meg magát egy újabb sóhaj kíséretében. - Esetleg remélhetek valaha magyarázatot az ittlétére?
- Persze, de mivel, mint ahogy megtudtam, csak egy évvel fiatalabb nálam, ezért nagyra tudnám értékelni, ha tegezne. - Legnagyobb meglepetésemre, egy újabb megvető pillantás helyett Ernesto felnevetett.
- Furcsa egy ember vagy, Damon, nem mondták még? - érdeklődött mosolyogva. Fogalmam sincs miért, de valahogy egy pillanatra nem tudtam utálni. De csak egy pillanatra. - Mit tehetek érted?
- Szükségem van a tanácsodra - bukott ki belőlem, kicsit talán gyorsabban a kelleténél, amely könnyedén azt az érzést kelthette, hogy kellemetlenül éreztem magam ebben a helyzetben, ami egyébként nem állt távol az igazságtól.
- Öhm...szeretnél elkezdeni jógázni? Mert minden kedden és csütörtökön...
- Dehogyis - vágtam közbe türelmetlenül, majd mégis visszafogottabban fojtattam. - Egy különleges helyet keresek, egy különleges estére. Valami kevésbé hivalkodót, mégis varázslatosat, érted, ugye? - magyaráztam kissé feszengve. Nem voltam hozzászokva, hogy puccos randikat szervezzek, ráadásul mások segítségét kelljen kérnem. A nők nagy részének, akikkel eddig összehozott az élet, elég volt megmondanom a nevem, vagy akár csak rájuk mosolyognom, a többi meg jött magától. Na jó, Katherine-nek még a bankszámlakivonatomra is szüksége volt, de ehhez képest még az is flottul ment. Egyszóval, hiába voltam a huszonegyedik század legeredetibb Casanovája, most mégis szánalmas kezdőnek éreztem magam.
- Ó, szóval egy randiról van szó? - visszhangozta mosolyogva Ernesto. Ó, de szívesen behúztam volna abba a vigyorgó pofájába..."

Tovább a részhez >>>

Nyomjatok egy pipát az "Elolvastam" mellé, és ha tetszett, jelöljétek be a "Tetszett" boxot is! Köszi :)

2 comments:

  1. Hehehe! :DD Ez rendkívül érdekesnek ígérkezik. És persze szórakoztatónak... Ernesto és a trollface? ;PP (Úgyis tudod, de LL15 vok :P )

    ReplyDelete
  2. Mintha bármelyik történeted hanyagolható lenne! D.S tanácsot kér? Na hát ... ráadásul Ernestotól .... nagyon várom már és kiváncsi vagyok.

    ReplyDelete

Tetszett? Nem tetszett? Kommentelj! Minket érdekel a véleményed.